Az Akadémia "Motele"

Hivatalos ügyben eljáró vagy éppen átutazó ninjáknak fenntartott, korlátozott létszámú szobákból álló, U alakú, két emeletes épület. Mindegyik szobában van ágy, szekrény, szék, asztal, éjjeli szekrény az ágy mellett, rajta egy lámpa, mosdókagyló, rajta szappan, mellette egy csövön törölköző, fölötte tükör. Egy kicsi erkélyre ki lehet menni a szobából, ami a zárt udvarra tekint. Korlátok két oldalt, hogy ne lehessen tovább menni vagy esetleg betörni a másik szobákba. Nyilvános zuhanyzó a zárt udvarban, toalett az U két szárában, az első és a második emeleten. Az U tetejét sövény zárja el, így az udvar teljesen zárt.
A számlát az adott lakó országába küldik.

A recepciós nem éppen a legkedvesebb nő, akivel valaha is találkozott az ember. Lehet, hogy ötven év felett az összes recepciós nő ilyen...

Boldogan mentem a recepcióhoz nem tudván, hogy a recepciós nem várja ezt annyira.
- Jó estét Asszonyom! Én...
- Jól tudom ki vagy te kölyök! - förmedt rám a recepciós - Te vagy az a Kumogakurei ninja, aki idejön egy kicsit szórakozgatni, de tudom én, hogy mi jár a te fejedben és miért jöttél ide! - mondta fenyegetően, majd méricskélni kezdett.
- Igen? - kérdeztem meglepve.
- Igen! De jól vigyázz! mert amíg ebben a motelben szállsz meg, addig figyelni fogom minden lépésed. - a "motel" szót eléggé megvetően mondta ki. - Nesze, itt a kulcsod, a B13-as. A második emeleten van.
- Köszönöm. - mondtam alig érthetően.
- És még valami! - a hangja úgy csapott át a csendes kis előteremben, mint farkas vonyítása éjjel az erdőben. Remegve fordultam vissza. - Rövid leírást találsz a szobádban a házi rendről, illetve hogy mit, hol találsz az épületben. És mielőtt elfelejtem. Holnap meglátogat téged egy ninja, hogy eligazítson itt létedről. Most pedig tűnés a szemem elől, mert már aludni akarok!
Nagy sóhajjal hagytam el a kis előtermet, majd mentem fel a szobámba. Könnyedén megtaláltam a B13-ast és gyorsan le is pakoltam, amint beértem. Megmostam az arcom a csapban, hogy felüdüljek, mivel fel akartam még deríteni a területet és elolvasni a házi rendet. Leültem az ágyra, de két másodperc múlva inkább feküdtem a kényelem kedvéért. Felkapcsoltam a kis lámpát, de megint sötét lett, mivel el is aludtam...

Reggel 10-kor ébredtem. Eléggé kipihent voltam, így rögtön felpattantam és kicsomagoltam. Aztán elolvastam a házi rendet és a rövid ismertetőt az épületről. Majd gondoltam körbenézek a városban, ezért elindultam kifelé. Lent a hallban viszont várt valaki. Egy konoha-i jounin, ha jól láttam. Mikor meglátott felkelt a székből és elindult felém. Egy méterre tőlem megállt és meghajolt előttem. A jounin csaknem egy magas volt velem, de számomra így is viccesen hatott, hogy egy jounin hajolt meg előttem. Természetesen én is viszonoztam az üdvözlést.
- Üdvözöllek Sugita Shiintaro Konohagakurében. A nevem Kimonushi Fakku. Én foglak körbevezetni és elmondani pár dolgot.
Eztután Fakku körbevetzetett a városban, megmutatott rengeteg helyet, éttermet, góygfürdőt és miegymást. Aztán közölte velem, hogy a sensei-em várhatóan egy hét múlva jön, mert küldetésen van. Itt fog engem keresni, szóval ne kóboroljak el semmerre ez idő alatt. Estére fáradtan tértem vissza az akadémia moteljébe. Így hát csak pihennem kell egy héten. Boldogan gondoltam bele, majd álomba merültem

Miután visszaérkeztem küldetésemről, úgy gondoltam meglátogatom a tanítványomat, aki tudtommal nem konohai, emiatt egy motelben van most. A motelbe lépve a repeceiós nő rögtön megszólított, hogy mit avagy kit keresek itt. Amint megkérdeztem tőle, hogy hol található egy Sugita Shiintaro nevű ninja. Majd a nő csak annyit felet, hogy B13-as szoba. El is indultam a szoba felé, tudtommal az a 2. emeleten van. A lépcsőfokokon higgadtan egyesével lépkedtem, majd az emeletre érve, elindultam a 13as szoba felé. Rövid keresés után meg is találtam, amint elé értem bekopogtam, majd vártam mikor mondd egy szabadot, vagy nyitja ki az ajtót.

Öt perce hallottam egy kopogást, de mély álomba voltam és azt hittem, hogy az álmomban kopognak. De aztán felébredtem és még mindig hallottam, ezért felkeltem az ágyról. Eléggé kába fejem volt, de az ajtóhoz botorkáltam és kinyitottam. Meglepetten vettem észre, hogy egy ninja van előttem, méghozzá egy konohai jounin. Megpróbáltam beljebb invitálni,de képtelen voltam a számat kinyitni, ezért csak finom kézmozdulattal jeleztem, hogy lépjen beljebb. Az ágyon volt egy kis rendetlenség, de gyorsan megcsináltam, majd fogtam a széket és kihúztam vendégemnek, majd én az ágyra ültem. Kíváncsian vártam mit fog mondani, mert eléggé fiatal volt, számomra extrém a megjelenése és kicsit vadnak tűnt, de mégis valami lenyűgözött benne. Talán az a mérhetetlen higgadság, ahogy körbenézett a szobámon. Még mindig csak bámultam, amikor rámnézett. Jó pár percig csak némán figyeltük egymást. Majd végre megszólaltam.
- A nevem Sugita Shiintaro. - az elején kicsit akadozva ment. - Te lennél a jounin, akire vártam?

// bocsi a kései válaszért//

Miután beinvitált az ajtón, elég nagy rendetlenséget vettem észre a szobában. A szobában körbenézve, azt vetem észre, hogy nem rég kelhetett fel. Gyorsan rendbe rakta az ágyat nekem meg kihúzott egy széket, amire én le is ültem ő pedig az ágyára ült le.
- A nevem Sugita Shiintaro. - Mondta egy kissé akadozva.- Te lennél a jounin, akire vártam?- Kérdezte tőlem, mire természetes póker arccal néztem rá,.
- Nem, én az apád vagyok! - Mondtam neki, mire egy kissé meglepődött, majd hozzátettem - Csak vicc volt igen én vagyok az. Azért kerestelek fel, mert ha beleegyezel, akkor a tanítványom leszel.

Kissé meglepődve néztem az új sensei-emre. Elég gyenge viccel próbálkozott, de hát, elnézem neki
- Ha beleegyezek. Nos...azért jöttem Konohába, tengeren át és vártam 3-4 napot, hogy azt mondjam - nagy levegő - NEM! - eközben próbáltam minél komolyabb arcot vágni. Csak pár másodpercig sikerült, de a velem szemben ülő fiatal ember ugyanolyan leolvashatatlan arcot vágott, mint a saját viccelkedésénél. De a szemében egy pillanatra valami átvillant. Sajnos nem tudtam leolvasni.
- Nyugalom...csak vicc volt . Természetes, hogy a tanítványod akarok lenni. Bár az elején vonakodtam, egész megkedveltem a dolgot. Szóval sensei. Én vagyok az új tanítványod. - jelentettem ki boldogan. - Egyébként hogy is hívnak?

Miután megkérdeztem tőle, hogy lesz-e a tanítványom először azt mondta nem. Természetesen erre is fel voltam készülve, úgyhogy nem nagyon lepődtem meg. Majd pár pillanat múlva hozzátette, hogy csak vicc volt, habár először még nem egyezett volna bele, egész megkedvelte a gondolatot. Egy ideig még néztük egymást, majd hozzátettem.
- Nos akkor feltennék neked pár kérdést, ha nem gond. 1.Kérdés Hány éves vagy? 2. Mi a célod?3.Mit szeretsz?4.Mit utálsz?5. Mit tanultál meg eddig? A 6. pedig, van kedved egy kicsit pókerezni? - Mondtam, közben pedig elővettem a pókerpaklim.

- Rendben. Tizenhat éves vagyok. A célom, hogy fejlődjön a taijutsum, mivel csak ahhoz értek. Most nem igazán tudom összefoglalni, hogy mit szeretek és mit utálok. Idővel meg fogod látni. A Vas földjén tanultam, ezért a szamurájok harcművészetére képeztek ki. Remekül értek a kenjutsuhoz. Egyébként semmilyen jutsut nem tanultam, csak a chakrámat tudom irányítani, de ez a legtöbb, amit tudok. Lesz kedvem pokerezni, amint megtudom becses mesterem nevét

-Értem, az én nevem Doragon Akudo Shaichi. Bocs ,hogy elfelejtettem, eddig bemutatkozni, de nem nagyon szoktam ismerkedni. Akkor most megpróbálok én is bemutatkozni, szeretek pókerezni, szakét inni és harcolni. Utálok pókerben vagy harcban veszíteni, ez nem sokszor fordul elő. A taijutsud gyakorlásában, ha gondolod segíthetek. Előre szólok nem lesz könnyű dolgod - Majd egy rövid kis szünetet tartottam, hogy legyen ideje végiggondolni és lehetőleg az edzésekre is gondoljon.- pókerben nehéz leverni. - Közben pedig osztottam és ismét egy kérdést tetem fel neki. - Mellesleg volt már barátnőd?

Megdöbbenve hallottam legutóbbi kérdését senseiemnek.
- Hát...igazából még nem is gondoltam rá, hogy legyen. 10 éves korom óta csak edzek szinte. Nem is volt időm hosszabb ideig gondolkodni. Nem, nem volt, de majd a sors úgy akarja, hogy legyen, akkor lesz.
Ekkor az íróasztalt közém és Doragon-sensei közé tettem és ő már oda is osztotta a lapokat.
- Most én kérdezek. Tai-,gen- vagy ninjutsuban vagy jártas?

- Tai és ninjutsuban vagyok jó, a genjutsukhoz nem nagyon értek. De úgy gondolom most inkább a játékra koncentráljunk egy kicsit. - Mondtam neki, majd pár kőr után ismét megszólaltam. - Nos tudod most van nekem egy-két dolgom. Holnap reggel 9-kor találkozzunk a fürdőknél. Pihend ki magadat, sok dolog vár még ránk. - Avval el is mentem a hotelból és elindultam hazafelé. Útközben sajnos rám jött a kényszer és be kellett ugranom egy kocsmába. Ezután úgy gondoltam, hogy egy-két pohár szaké nem árthat. Ittam egy pár kört, majd kissé imbolyogva elindultam hazafelé. Otthon ettem egy kicsit, lezuhanyoztam, majd bezuhantam az ágyba.