Ahogy távoztál, hirtelen megéreztél valami furcsát, ezért jobbnak láttad, ha gyorsabbra veszed az iramot.
- Hmm... Úgy látom gyorsabbra vette az iramot, mindegy majd az erdőben elkapom! Suttogta egy hang. Miközben te a kikötőben sétáltál betértél egy kocsmába, ahol a csapostól kérdezed a híreket.
- Mi újság van Konohában csapos? Kérdezed te. A csapos rád nézz és magyarázni kezd.
- Te fiú, most ne menj arra, azt hallottam, hogy, aki át kell az erdőn az onnét csak megőrülve jön ki, vagy élve sem. Ne menj erre fiam! Kérte a csapos. Erre te ránézel és válaszolsz neki.
- Ne féltsen engem, simán átjutok rajta élve és meg sem fogok őrülni, viszlát! Azzal elbúcsúzol és elindulsz az erdő felé, közben gondolkodsz.
"- Valóban ilyen veszélyes lenne az erdő? Á biztos csak átvert, de mi van, ha még sem?..." Ilyen gondolatok cikáztak a fejedben miközben elérted az erdő szélét. Nem fedezel fel semmi különöset, így nyugodtan belépsz az erdőbe, mikor már vagy félórája mész, egy hangot hallasz.
- Állj meg fiú vagy meghalsz! Ekkor Shurikken repült feléd, te elugrasz előle és kiabálsz.
- Ki vagy te? Mutasd magad?! Kérdezed te, mire észre veszed, hogy sziklákkal vagy körbe véve.
- Minek? Így élvezetesebb, minden irányban egy kilométer távolságot tudsz megtenni, ha megtalálsz és legyőzöl tovább mehetsz! Kiabálta a hang. Azzal eltűnik, és te gondolkodol, hogy merre keresd...