Doragon Akudo Shaichi

2009. Oktober:
Bevezető: Nem rég vettem ezt a naplót, pár hete történhetett, hogy bementem egy papírboltba és megvettem. Úgy gondoltam nincs semmi érdekes dolog, amit leírhatnék benne, ez egészen így volt, amíg egy napon nem történt meg AZ a dolog.

Történet: Az első dolog, amit le szeretnék írni, a találkozásom egy igen elbűvölő és kedves kunoichivel. Kapcsolatunk, egy utcai verekedéssel kezdődött. Igaz nem egymással küzdöttünk, csak, mint konohai jouninnak úgy éreztem, fenn kell tartanom a város rendjét. Ezen okból kifolyólag, egy tolvajt próbáltam meg elkapni. A férfi egy túszt ejtett, ám jött a segítség és hátulról leütötte. Nem épp a megfelelő módon mutatkoztam be, de nemsokára egy ANBU csatlakozott hozzánk. Úgy gondoltam javítok a helyzetemen és a hölgyet elhívom enni. Természetesen a férfit is meghívtam, az út során egyre jobban megismertük egymást, majd miután az étterembe érkeztünk, kissé meglepődtem, mikor Miya lelépett, egy találkára. Nem sokkal rá Shuichi is lelépett, végül egyedül fogyasztottam el az ételt. Hazafelé indulva beugrottam a kocsmába és ittam egy „kicsit”. Ám másnap kellemes meglepetés várt rám. Igaz reggel ezt még nem éreztem, mert nagyon fájt a fejem, biztos vagyok benne, hogy nem „kicsit” hanem „sokat” ittam. Úgy gondoltam, inkább elmegyek az erdőbe egy kicsit, mert ha így kérnek a szomszédok segítséget, az rossz lesz rám nézve. Rögtön el is indultam az erdőbe, a taijutsu edzésem során a tűzoroszlánnal küzdöttem meg. Úgy három negyed órányi ninjutsu edzés után hangokra lettem figyelmes. A rózsaszín hajú szépség volt az, akivel tegnap ismerkedtem meg. Kicsit elbujdostam előle, evvel tesztelve megfigyelő képességét. Nem telt sok időbe és meg is kérdezte, hogy van-e itt valaki. Nem várattam meg túl sokáig, kérdése után rögtön leugrottam a fáról és üdvözöltem őt. Beszélgetésbe elegyedtünk, amely számomra nem a legjobb kérdéssel indult. Ám egész jót beszélgettünk a végére. A társalgás közben elfogyasztottuk az edzésre hozott ebédjét. Rövid gondolkodás után, úgy gondoltam repülök egyet vele. A reakcióiból és viselkedéséből azt vontam le, hogy tetszene neki. Egész konohát átrepültük, ő pedig az iránt érdeklődött, hogy nem fáraszt-e a jutsu. Egyenlőre azt feleltem neki, hogy nem túl nehéz, így bírom még egy ideig. Majd mikor egy tisztás felé értünk, megkérdeztem, hogy készen áll-e egy taijutsu küzdelemre. A harcba természetesen belegyezett és szabályaimat is elfogadta. A harcot Sakura kezdte egy jobb egyenessel. A támadása elől könnyűszerrel kitértem, majd átadva a további támadás lehetőségét is neki, lehajolt és megpróbálta kirúgni a lábam. Szerencsére még időben sikerült félreugranom. Majd a végeredményen gondolkodva elbambultam és egy hasba érkező ütéssel próbált meg felébreszteni Miya. Sakura sunshin no jutsut használt, hogy kitérjen támadásom elől. Az újabb ütés elől már nem tudott kitérni, amelytől hátrébb csúszott, de talpon maradt. Majd erős rúgásokkal támadott, az első épp gyomkorszájam felé tartott. Rúgásai elől egy sunshinal menekültem el, de gyorsan útólért és ismét támadott, ezúttal betalált egy jobb egyenessel az orromba. Majd ellentámadásba lendültem, a hirtelen támadásra nem számított, de támadásom után még egyszer hasba is rúgtam, hogy biztos "padlót fogjon". Majd egy taijutsut használt, mire én feladtam a küzdelmet. Úgy gondoltam megmutatom neki a tűzlényeimet és megidéztem párat közülük. Majd Sakura felvetette az edzés befejezését, melynek én eleget is tettem és elindultam haza, légvonalban gyorsan megtettem az utat. Másnap kellemes meglepetés fogadott, Tusnade-sama hívatott, igaz eddig nem volt olyan jó, de amikor észrevettem, hogy nem egyedül megyek, hanem Sakurával kicsit jobban éreztem magam ...

//A küldetésről a következő fejezetben//