Kirigakure - Mizukage Palotája

Itt egy csomó iroda található, az emeleten a Mizukage Irodája.

♪♫♪Szemtől szemben, avagy az Első Fukitsu Találkozó!♪♫♪

Halk lépéseim zaja visszhangzik a Mizukage Palotája egy folyosóján. Egyik kezemmel a velem szembe jövő oszlopokat simogatva deaktiváltam a Rin’negan-t, hisz’ még mindig nem tudja senki, hogy a Vérvonal birtokosa vagyok. Ám lassan úgy tűnik, kénytelen leszek leleplezni. Minél erősebbé vállok, annál erősebb Ninjákkal találkozok, akik között nem kevés rendelkezik Kekkei Genkai-jal. S egy Vérvonali Képességet csak egy másik győzhet le.
~ Még mindig úgy érzem, hogy Rin’neganom előtt fejet kell hajtania a Világnak, s megbízni bennem, ám most már tudom, hogy ehhez nem szükséges egy újabb Háborút kirobbantanom. Sőt! Inkább meg kell akadályoznom, ezzel még nagyobb tekintélyt szerezve. Még mindig én akarok a tízfarkú jinchūriki-je lenni. – gondolatmenetem befejezésekor azon kaptam magam, hogy megérkeztem a Mizukage irodája elé. Gyorsan kifújtam magam, majd három kopogás után beléptem.
- Jó Reggelt, Mizukage-dono! Elnézést a kissé korai zavarásért, de mint tudja, ma jönnek a Rejtőző Köd Falu-ba a Fukitsu tagok, s ha van egy csöppnyi eszük, akkor ide jönnek. – mosolyodtam el, majd a nő intésére helyet foglaltam az egyik fotelban.
- Jó Reggelt! Semmi gond, hála neked, úgy tűnik a Rejtőző Faluk kezdenek megbízni bennünk. Kávét? – viszonozta a mosolyomat a vezető.
- Khm… Kérek! Igen… A bizalmat a korábbi Mizukage-k eljátszották, köztük Uchiha Madara is. Még most sem értem, hogy egy olyan vadállat, hogy tudott Mizukage lenni, bár… A Mangekyou Sharingan sok olyanra képes, amit mi még elképzelni se merünk. Egyébként a köszönet inkább magát illetné. Szükség volt az engedélyére. – vettem el az egyik Chuunin-tól a kávéscsészét, amit eközben kihozott.
- Na igen. Egyébként, kérlek tegezz! Ha valaki, akkor te megteheted! – mondta a nő. Pont ekkor toppant be a két konohai Kunoichi, akikre eddig vártam.
- Üdv a Víz Országa legfőbb falujában, Kirigakure-ben! Hadd mutassam be nektek a Godaime Mizukage-t!Az én nevem pedig Natsuki Shuichi… – álltam fel monológom közben, s mutattam a nőre.
- Én is Üdvözöllek titeket. Shuichi-val már mindent megbeszéltünk, ezért rám már nincs szükség. Viszlát és eredményes megbeszélést! – mondta a falu vezetője, s egy Mizu Shunsin no Jutsu-val eltűnt…

A kis genin Ayama kérdésén kissé meglepődött, amelyet egy pirulással jelzett arcának mimikai része. A genin, hogy meglepődöttségét leplezze, elfordult a két kunoichitől és úgy felelt.
- A nevem Foshyo Cashis, a barátaimnak csak Foshyo! - Majd a genin korát és erejét meghazudtoló gyorsasággal indult el. Gyorsan el is értétek a Mizukage palotáját. A genin felvezet titeket a kage irodájába és mondván, hogy az ő dolgának itt vége szakad eltűnt. A két kunoichi félve /vagy nem félve:P/ lépett be az ajtón, nyilván kíváncsiak voltak vezetőjükre, hogyan nézhet ki és milyen erős lehet. A szobába belépve Shuichi üdvözölt benneteket, a mizukage pedig magatokra hagyott benneteket, hogy eredményesebben történjen a megbeszélés.

¤~¤ Szemtől szembe, avagy az Első Fukitsu Találkozó! ¤~¤

Miután sikerült meghallgatni az idegenvezetőnk bemutatkozását, elindultunk a Mizukage palotájába, ahol valószínűleg már Shuichi is várt minket. Nem sokat kellett gyalogolnunk, hogy elérjük, hiszen akárcsak Konohában, Kirigakurében is egy könnyen elérhető helyre tették a palotát. Mikor megérkeztünk az irodához, kissé féltem, hiszen még sose találkoztam a Mizukagével, ráadásul már a Fukitsu vezetőjére is kíváncsi voltam. Igazából nem sok jót hallottam róla eddig, de mivel még nem ismertem, ezért véleményt se alkothattam róla. Az irodába én léptem be először, ahol két ember fogadott minket. Egyikük a Kage volt, a másik pedig remélhetőleg Natsuki Shuichi.
Kissé sikerült elpirulnom, ahogy a Fukitsu vezetőjére pillantottam, hiszen tekintetünk keresztezte egymás. Nem is tudom, hogy miért. Talán sikerült rá is úgy reagálnom, mint minden férfira.
- Üdv, az én nevem Tadayoshi Ayame.
Mutatkoztam be kissé zavartan, miközben szokásomhoz híven, tarkómat kezdtem kezemmel vakarni. Mondjuk semmi esetre se akartam hülyének tűnni, de ez általában nekem sose sikerült. Valamiért folyton bolondot csináltam magamból, legfőképp akkor, ha férfi is volt a társaságban. Érdekesen tudok reagálni az ellenkező nem jelenlétére...
- Köszönjük a meghívást. Igazán kedves tőled.
Mondtam még mindig kicsit zavarban, azonban ez már kezdett kicsit alább hagyni. Valószínűleg már kezdtem Shuichi jelenlétéhez hozzászokni, vagy nem is tudom... Mondjuk az, hogy így reagáltam, nem azt jelenti, hogy kedvelem is a szervezet vezetőjét... Az eddig hallottak alapján nem tudtam róla még pozitív dolgokat összeszedni, de mint minden ember, lehet ő is képes a változásra, bár ez nem olyan biztos. Mindenesetre előbb meg kell ismerni az embert ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk az illető személyiségéről. Ami azt illeti, én mindig is jó ember ismerőnek tartottam magam, bár igaz, hogy volt egy két melléfogásom...

Akihiro bele is kezdett az ifjú chunin "puhításába", a srác kissé meglepődött, mikor a Fukitsus részhez ért, de ezt nem nagyon akarta kimutatni az arcán. Majd rövid gondolkodás után, úgy döntött, hogy segít nektek.
- Annak a Fukitsunak, amelynek Natsuki Shuichi ANBU kapitány az alapítója és vezetője? - Kérdezte tőled, mire te csak bólintottál, visszaemlékezve a tagokról írt papírokra. - A kapitány olyan vagány .... - Majd itt hosszas szónoklásba kezdett, hogy mennyire tiszteli az ANBNU kapitányát, és a Fukitsut is nagyon jó ötletnek találta és még vagy 10 percen keresztül/ amit ti úgy fél órának érezhettetek az unalom miatt.../ Végül a lényegre tért. - Mondd, ha segítek neked megtalálni a Fukitsut, akkor megkéred a vezérét, hogy vegyen be a csapatba. - Kérdezte tőled a rác, hogy hogyan felelsz neki, valószínűleg attól függ az egész kutatás sorsa...

Végül is nagyon úgy nézett ki, az ostoba kölyök bevette a szövegemet. Eleinte kicsit furcsán tekintett rá. viszont azután hamar megtört.
- Annak a Fukitsunak, amelynek Natsuki Shuichi ANBU kapitány az alapítója és vezetője?- érdeklődött a srác, én pedig azon nyomban bólintottam felé egyet. Ezt követően folyamatosan a kirigakurei ANBU vezetőjét kezdte fényezni. Arcomon mosollyal hallgattam a kölyök beszámolóját, valójában legszívesebben már három perc után elmetszettem volna a torkát. A fiú nem kicsit volt meggondolatlan, hogy három mondat után azonnal bedőlt egy kedvesnek tűnő férfinak, ki történetesen azért jött, mert be szeretne lépni a Fukitsuba, ami láthatóan az ifjú Chuunin célja is.
- Mondd, ha segítek neked megtalálni a Fukitsut, akkor megkéred a vezérét, hogy vegyen be a csapatba?- kérdezte a fiú, végre úgy tűnt befejezte a dumálást. Egy halvány vigyorral a képemen, behunyt szemmel a Chuunin vállára helyeztem jobb kezemet.
- Nézd, nem én vagyok ott a főnök, de amiért ilyen rendes és segítőkész voltál, természetesen szólok pár jó szót az érdekedben. Ráadásul egy ennyire lelkes, fiatal ninja biztosan nagyon hasznos tagja lenne a társulatuknak. Na meg gondolj csak bele! Akár még társak is lehetnénk majd mi ketten.- nevettem el magamat, szemeimből bizalomkeltő szelídség sugárzott. Már csak az volt a lényeg, hogy erre hogyan reagál a Chuunin.

// Szemtől szemben, avagy az első Fukitsu találkozó //

Gyerek először furcsán nézte Akihiro-t, majd hosszasan kezdte elmesélni a Fukitsu kapitány vagányságát.
A gyerek vagy 10 percig csak dumált a kapitányról, majd abbahagyta, és egy nagyot nyeltem, hogy ne forduljak meg és szedjem darabokra, mivel az ablaknál álltam és a háttérből hallgatóztam.
- Mondd, ha segítek neked megtalálni a Fukitsut, akkor megkéred a vezérét, hogy vegyen be a csapatba? - Kérdezte az Uchihától a gyerek, miközben elmosolyodtam és a szememet becsuktam egy pillanatra, majd kinyitottam.
- Nézd, nem én vagyok ott a főnök, de amiért ilyen rendes és segítőkész voltál, természetesen szólok pár jó szót az érdekedben. Ráadásul egy ennyire lelkes, fiatal ninja biztosan nagyon hasznos tagja lenne a társulatuknak. Na meg gondolj csak bele! Akár még társak is lehetnénk majd mi ketten. - Próbálta meggyőzni Akihiro a Chunnin-t.
~ Szóval Natsuki Shuichi ANBU kapitány az alapítója és vezetője...szóval a szervezetet egy ANBU irányítja, ez fontos információ, ez a gyerek egy kincs, amit még egy jó ideig meg kell őrizni. - Gondoltam magamban, és vártam, hogy a gyerek mit felel.

// Szemtől szemben, avagy az első Fukitsu találkozó //

A kis chunin csillogó szemekkel nézett az Uchihára, akiről azt hitte egy napon a legjobb barátja lesz. Amint felelt neki, rögtön végig is gondolta, hogy pontosan mit is mondjon neki, majd így felelt:
- De akkor majd én leszek a vezető a csapatunkban! - Mondta, komolyan a kis srác, majd meg is indult mutatni az utat, amelyen a Fukitsu tagjai végigmentek. Majd az erdőben az ifjú chunin ismét megszólalt. - Innen már könnyű követni a nyomokat! - Mondta, majd kicsit elpirult és gondolkodásba merült. - Inkább nem megyek még a példaképem elé, ha még chuninként kerülnék elé, biztos csak lenézne és nem is venne be soha a fukitsuba! Sziasztok! Ne felejtsetek el megemlíteni! - Mondta, majd elindult vissza a Mizukage palotájába.

// Következő post helye: Víz országa-erdők//